Hősök emlékére egykor és ma
2013.05.23.
Hősök emlékére egykor és ma

Hősök hete rendezvénysorozat nyitányaként faültetés a hősök tiszteletére a Bem téren.

1930. május 25-én Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter jelenlétében avatták fel azt az öt fasort, amelyeket a háborúkban hősi halált halt bakák emlékére ültettek a Magoss György téren (ma Bem tér) - adta hírül a korabeli Debreczen napilap (Keletmagyaroszági Napló). A fákat öt, igen szép kivitelű emléktáblával jelölték meg, melyekről így ír az újság 1930. május 27-i száma: „Az emléktáblákat Hajdú vármegye adakozásából állították fel. Az emléktábla tervét Oláh István a fa- és fémipari szakiskola ismert nevű rajztanára tervezte, és az iskola növendékei készítették el. Az öt emléktábla sorrendben a következő ezredek hősi halottainak emlékére állíttatott fel: a Péterfia laktanya mellett levő, a laktanya egykori ezredének: a hármas honvéd ezred hősi halottainak szól. A következő a debreceni harminckilences gyalogezred hőseinek, a harmadik a kettes honvédhuszárok hőseinek, a negyedik a tizenhatos huszárok emlékének és az ötödik azon ezredek hősi halottainak szól, melyekben debreceni illetve hajdúsági katonák haltak hősi halált.”

A faültetésen jelen voltak a Debrecenben állomásozó katonai alakulatok, több ezer cívisvárosi polgár, illetve az oktatási intézmények diákjai tisztelegtek a hősök emléke előtt, akik legdrágább kincsüket, az életüket áldozták a hazáért. Dr. Ruffy Varga Kálmán a Gazdasági Akadémia igazgatója köszöntötte a népes közönséget, a direktor beszédében kifejtette, hogy amikor a falvakban még nem igazán voltak jellemzőek a kőből épült templomok, az emberek a nagy tölgyesek alatt tartották az istentiszteleteket: „…mély hatást tett az emberi lélekre, és egész természetes, hogy a fák ezen varázslata közelebb hozta az emberhez az Istenség fogalmát. Sőt a legendák szerint a régi magyarok a hősi halottaikat a nagy fáknak bejelentették és a nagy fákról letördelt gallyakkal díszítették a hősök sírjait.” - idézte dr. Ruffy Varga Kálmánt a korabeli újság. Továbbá az igazgató megjegyezte, hogy az öt fasor figyelmeztet a mérhetetlenül nagy veszteségre is, amely a harctereken érte Magyarországot, valamint utal arra, hogy az utókornak nem szabad elfeledkeznie a haza hőseiről. Dr. Ruffy Varga Kálmán e szavakkal zárta közöntőjét: „Ti reátok bízzuk a mi gyászunkat és összes reménységeinket is, mert egyrészt ti tudtok a szervezetlen életből szerves életet alkotni, és így közvetítők lehettek elesett katonáink és mi közöttünk, másrészt a ti susogó leveleitek édes zenéje a magyar feltámadás Hallelujáját fogja nekünk hírül hozni.”

83 év után az MH 5. Bocskai István Lövészdandár, a Honvédség és Társadalom Baráti Kör Debreceni Szervezete valamint vitéz Csizmadia József, a HTBK tagja és a Vitézi Rend tiszteletbeli törzskapitánya döntött úgy, hogy tovább viszi a megkezdett hagyományt. A Hősök hete rendezvénysorozat nyitányaként faültetést szervezett a Bem téren. Vitéz Csizmadia József köszöntötte a vendégeket, és beszédében felidézte az 1930-ban történt eseményeket. Vitéz Csizmadia József elmesélte, hogy egykor nagyapja éveken keresztül a Doberdónál harcolt, melyért Bronz, Kisezüst és Nagyezüst vitézségi érmeket kapott, majd hadirokkantként tért haza. Nagybátyja, pedig az isonzói harcokban vett részt, ahol hősi halált halt. Ebből az indíttatásból határozta el, hogy elutazik az Isonzó, Doberdó térségébe, ahol a köveken lépdelve ismerte fel, hogy egykor ezen a helyen bakák ezrei áldozták életüket a hazáért. Ekkor fedezte fel az ott jellegzetes fafajtát az európai oszlopos ciprust. Ennek következtében határozta el, hogy a HTBK-val közös faültetésen két ilyen ciprus hirdesse az elhunyt hősök emlékét.

Dr. Lippai Péter ezredes, a Bocskai-dandár parancsnok-helyettese és egyben a HTBK elnöke köszöntőjében kifejtette, hogy a faültetés tovább erősíti azt, hogy Debrecen és a katonaság élete több ponton kapcsolódik egymáshoz, egyik ilyen a hősi katonák emlékének ápolása, amely mindig is fontos szerepet játszott a város életében. Lippai ezredes azt is hangsúlyozta, hogy a honvédelem napjához kapcsolódó faültetés egyben tisztelgés nemcsak a múlt katonái, hanem a békefenntartó műveletekben elhunyt magyar bakák emléke előtt is. 

Ezt követően nyitotta meg kapuit - a Bocskai-dandár könyvtárának valamint a Honvédség és Társadalom Baráti Kör Debreceni Szervezetének szervezésében – a nyíregyházi Jósa András Múzeum „Nyíri bakák a Donnál hadtörténeti vándorkiállítása a Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtárban. A tárlat a 2. magyar hadsereg részeként harcoló 12. gyalogezred történetét, illetve a Don-kanyarban folytatott küzdelmeket idézi fel. A tárlat mellett rengeteg diák volt kíváncsi a korabeli fegyver- és ruha bemutatóra a Szent László Hadosztály Honvéd Hagyományőrző Egyesület tolmácsolásában. A rendezvény végén az érdeklődők meghallgatták Lippai Péter ezredes a „Don-kanyar egykor és most” előadását. A résztvevők a parancsnok-helyettes szubjektív, élményekkel teli úti beszámolóján keresztül kaptak teljesebb képet a Don-kanyarnál zajló ütközetről, melyben a szovjet haderő 1943-ban csaknem teljesen felmorzsolta a 2. magyar hadsereget.

Tóth Andrea

 
Átlagos (0 szavazat)

Hírek

„Volare necesse est" - Repüni kell
Részletek >>
Ismét huszártalálkozó Nyíregyházán
Részletek >>
Előadások Újfehértón a Kulturális Központban
Részletek >>
Megemlékezés a Magyar Kultúra Napja alkalmából
Részletek >>
Debreceni csapatok Galíciában, 1914 őszén
Részletek >>

 

                                          Hadtörténeti Könyvtár         Tájékoztató Portál