Virágkocsi, katonaság, mentőegyesület, megfigyelőkórház
2017.08.17.
Virágkocsi, katonaság, mentőegyesület, megfigyelőkórház

A látszólag nem igazán összetartozó fogalmakat egyetlen név köti össze: dr. Derekassy István. A debreceni társadalom egykor megbecsült tagja, tűzoltó- és mentőorvos, a 3. honvéd gyalogezred ezredorvosa, az első világháború idején a Salvator megfigyelőkórház magyar királyi katonaorvosa.

Mára már köztudott, hogy az „első virágkarnevált" azaz kocsi- és virágkorzót 1905-ben rendezték Debrecenben a „Mentő Egyesület" javára. A belépőjegyekből befolyt összeget a szervezőbizottság egy mentőkocsi beszerzésére akarta fordítani.

Dr. Derekassy István a "Debreczeni Önkéntes Mentő Egyesület" megalapítója Kép forrása: Tolnai Világlapja, 27. évf. 41. sz., 1927. október-december 1927.10.05.

A város 1905. júniusi közgyűlésén kérte dr. Derekassy István, hogy a város ötös díszfogatával vegyen részt és emelje a látványosság fényét és érdekességét."[1] Ekkor két önkéntes segítője is akadt, az egyik Kállay Frigyes huszár főhadnagy volt.[2] Nagykállói Kállay Frigyes a Debrecenben állomásozó császári és királyi 7. Vilmos huszárezred főhadnagya, mellesleg Kállay Béni, a Monarchia közös pénzügyminiszterének fia, teljes mellszélességgel az ügy mellé állt, s tevékenyen részt vett a megrendezésben. (1906-ban politikai okokból tartalékos állományba helyezését kérte. 1914-ben a mozgósításkor, mint önkéntes jelentkezett közhuszárnak, és az 1. honvéd huszárezred 1. századával ment a harctérre. Itt gyomorbajjal megbetegedett és hazatért. Még 1914 decemberében a debreceni 2. népfelkelő huszárezrednél kapott beosztást, itt szolgált egészen 1917. januárig. Ekkor József főherceg mellé került, mint összekötőtiszt, ebben a beosztásban volt a háború végéig.)

Az akkor monarchia-szerte szokásban volt virágkorzó Debrecenben is nagy sikert aratott. „A 23 felvonuló, virággal díszített hintó között ott volt az a lófogatú mentőkocsi is, amelyet a Schottola cég a virágkorzó alkalmára a bemutatás kedvéért, propagandisztikus céllal küldött Debrecenbe."[3]

A jótékony célú rendezvény szorgalmazója, Dr. krancsesdi Derekassy István a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karán végzett.  Az egyetem emlékkönyve szerint 1894-ben avatták orvossá. A Magyar Királyi Honvédség orvos gondjainak enyhítésére 1890-től vezették be a tartalékos honvéd orvosi képzést. Tíz hónapos honvéd orvosi ismereteket tartalmazó tantárgyat iktattak be, ezen túl az egyetemi évek alatt fél évnek megfelelő időt kellett eltölteni a gyalogságnál, a nyári hónapokban. Az orvosi oklevél megszerzése után fél évet valamelyik helyőrségi vagy csapatkórházban szolgáltak, majd gyakorlati es elméleti ismeretekből vizsgát tettek. Derekassy Istvánt 1894. szeptember 1-jével tartalékos segédorvossá nevezték ki, és a császári és királyi 21. temesvári osztály 37. gyalogezredéhez helyezték.[4]

Forrás: Rendeleti Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára - Személyes Ügyek, 23. évf. 57. sz. 1896. 291.p.

A közlöny tanúsága szerint 1896-tól a harmadik honvéd gyalogezred segédorvosává, majd egy évvel később az ezred tartalékos főorvosává nevezték ki.[5]  Ekkor már tűzoltó orvosként is dolgozott a városban, a tűzeseteknél folyamatosan képezte a Tűzoltó Egyesület tagjait az elsősegélynyújtásra. Minden energiáját a „Debreczeni Mentő Egyesület" létrehozására fordította. Ezért a szolgálati kötelezettségeinek teljesítése után, 1899 végén, saját kérésére szolgálaton kívüli viszonyba helyezték,[6] majd 1906-ban szintén saját kérésére elbocsátják a honvédség kötelékéből.[7]

Az első világháború kitörése nem csak a hivatásos katonaorvosokat érintette, a háború előrehaladtával szükség volt, a korábban a honvédség kötelékéből elbocsátott tartalékos orvosok ismételt kinevezésére.

Kép forrása: Rendeleti Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára - Személyes Ügyek, 43. évf., 20. sz. 1916.02.19. 340.p.

1916 februárjától ismét tartalékos ezredorvos lett, és a nyulasi Salvator megfigyelőkórházba érkező beteg, sebesült katonákat látta el. Az áltata létrehozott „Debreczeni Mentő Egyesület" egyébként csak a háború megindulásakor tudta beszerezni az első mentőautót, aminek nagy hasznát vették, hiszen a háború elején Debrecenben összesen 22 állandó és ideiglenes tartalék kórház fogadta a frontról érkező beteg és sebesült katonákat. Ehhez nem volt elegendő a három betegszállító kocsi és a meglevő egy mentőautó, ezért a hadsereg további járműveket adott a városnak, 1915-ben már 5 betegszállító és 4 mentőautó állt rendelkezésre.

1916. április 6-tól az ideiglenes kórházakat felszámolták, a nyulasi barakkokban kialakított Salvator megfigyelőkórház pedig császári és királyi kezelésbe ment át, és 2. sz. tartalékkórházként működött tovább, az ott dolgozó Dr. Czakó Zsigmond és dr. Derekassy István ezredorvosok beosztásaikban továbbra is megmaradtak. [8]

Háborús ezredorvosi munkáját 1918-ban „koronás érdemkereszt a vitézségi érem szalagján" kitüntetéssel ismerték el.[9]       

Kép forrása: kituntetes.webnode.hu



[1]
Szűcs Ernő: Debrecen Mentőszolgálata In: Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve / szerk. Gazdag István. 14. szám, 1987. pp. 97-109.

[2] U.o A szerző Kállay Ferenc nevet említi, de ilyen nevű huszár nincs a sematizmusban, viszont Kállay Frigyes 1902-től a Debrecenben állomásozó cs. és kir. 7. Vilmos huszárezredben szolgált. Schematismus für das k. u. k. Heer und für die k. u. k. Kriegsmarine 1905 (Wien, 1904) 672.p.  

[3] U.o

[4] Budapesti Közlöny, 28. ővf. 212. sz. 1894. szeptember 16. 1. p.

[5] Rendeleti Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára - Személyes Ügyek, 24. évf. 48. sz. 1897.10.27. 227.p.

[6] Rendeleti Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára - Személyes Ügyek, 26. évf. 58. sz. 1899.11.22. 262.p.

[7] Rendeleti Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára - Személyes Ügyek, 33. évf. 10. sz. 1906.03.28. 79.p.

[8] Hadtörténeti Levéltár I. VH 4623

[9] Rendeleti Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára - Személyes Ügyek, 45. évf. 143. sz., 1918.10.05. 1120. p.

 
Átlagos (0 szavazat)

Hírek

1956. november 4-e néma szemtanúja
Részletek >>
Jelképek, szimbólumok a népművészetben és a festészetben
Részletek >>
A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja
Részletek >>
Három porosz katona a Hősök Temetőjében
Részletek >>

 

                                          Hadtörténeti Könyvtár         Tájékoztató Portál